Meglegeltettük szemünket a Hisense új ULED-tévéjén – Index.hu

Nem ez az első alkalom, hogy az 1969-ben alapított kínai vállalat egyik tévéje a szerkesztőségünkben jár, közel egy évvel ezelőtt ugyanis a gyártó OLED-technológiás masináját, az 55A9G-t vettük górcső alá, de járt már nálunk az ULED-technológiás 55U8QF-is, mely kijelzőtechnológia szempontjából már sokkal közelebb áll jelenlegi alanyunkhoz, az 55U7HQ-hoz.

Tegyünk egy kis rendet

OLED, ULED, QLED, NanoCell – kitalálja, melyik a kakukktojás? Első blikkre talán azt mondaná, hogy a NanoCell, de nem. A felsoroltak közül az OLED az, mely kilóg a sorból, ez a kijelzőtechnológia alapul ugyanis egyedül a self-lit pixelek, azaz az önállóan világító pixelek technológiáján, aminek köszönhetően tökéletes feketék mellett akár vakító fehéreket is képes megjeleníteni egy kijelző. Ez az, amire minden tévégyártó törekszik, az OLED-kijelzők ára azonban meglehetősen borsos, így kénytelenek valamit a jóval pénztárcabarátabb LCD- és LED-technológiával kezdeni.

Ezen próbálkozások eredménye a Samsung-féle QLED, az LG-féle NanoCell és a Hisense-féle ULED is, melyek tulajdonképpen mind-mind ugyanazt jelentik egy jól csengő marketingnév mögé rejtve.

Pont úgy, ahogy a QLED-et és a NanoCellt, a Hisense új ULED-tévéjének LCD-kijelzőjét is ledek világítják meg hátulról, aminek köszönhetően ha csak egyetlenegy pixelnek is világítania kell, akkor az egész kijelző kénytelen felvillanni, így már lőttek is a tökéletes feketéknek. Az elmúlt években persze rengeteg fejlesztés érkezett, mely ezt a problémát hivatott kiküszöbölni. Ilyen például a Full Array Local Dimming, melynek lényege, hogy a kijelző mögött megbújó ledek nem egy sorban a kijelző alján (edge led) és nem is elszórva a kijelző teljes területén (direct led), hanem az egész teret betöltve kapnak helyet a LCD-kijelző mögött, így különböző zónák alakíthatók ki.

A fejlesztésnek köszönhetően, ha esetleg egy éjszakai jelenetnél megjelenik a Hold, mely körül egyébként minden teljesen fekete, a kijelző mögött megbújó ledek közül csak azok villannak fel, amelyek a Hold mögött találhatók, így a kép többi részén a feketék továbbra is feketék (és nem sötétszürkék) maradhatnak. Ezzel a technológiával nappali tévézés esetén már OLED-hez hasonló képélményt érhetünk el, éjszaka vagy sötétített szobában azonban kibuknak a turpisságok  az említett Hold körül például egy úgynevezett bloomot, azaz ragyogást figyelhetünk meg, ami annak köszönhető, hogy hiába van tele ledekkel a kijelző mögötti rész, olyan sűrűn nem lehet őket elhelyezni, hogy csak és kizárólag a Holdat világítsák be.

A jó

Az említett példa halmozottan igaz a Hisense új, 55 hüvelykes, azaz 138 centis képátlóval rendelkező, 4K-s HDR-kijelzőjére is, mely a mai sztenderdeknek megfelelően a 120 Hz-es képfrissítést is támogatja. A tévé maga kifejezetten kecses, keretei vékonyak, talpa pedig félkörívben terül el az asztalon  de persze talp nélkül, falra szerelve is használhatjuk.

A megjelenített színekre és azok minőségére nem lehet panasz, a tévé ráadásul automatikusan felismeri, hogy milyen tartalmat nézünk, és ahhoz igazítja saját beállításait. Ha szükséges, automatikusan vált HDR-módba filmezéskor, majd vissza SDR-re egy átlagos tévécsatorna nézése közben, ha azonban például a Netflixen egy Dolby Vision-támogatott természetfilmre kapcsolunk, az 55U7HQ ezt is felismeri, és a támogatott Dolby-üzemmódba kapcsol.

Szintén fellelhető a tévében még a FILMMAKER mód is, egy olyan, képet és hangot egyaránt érintő beállítás, melynek lényege, hogy úgy érezzük magunkat, mintha a moziban ülnénk  tehát pontosan azt a képet és hangot kapjuk vissza, amit az adott film rendezője megálmodott, mindenféle cicomázás nélkül. Bár ebből a szempontból lényegtelennek tűnhet a 120 Hz-es képfrissítés, játszás és sportnézés szempontjából egyáltalán nem az.

Előbbi a maximum 20 milliszekundomos bemeneti késésnek köszönhetően igazi élvezet, az olyan nyalánkságok, mint például a VRR és az AMD FreeSync Premium támogatás pedig csak hab a tortán. Ami a sportnézést illeti, szintén nincs mire panaszkodni. A készüléken a Vidaa nevezetű operációs rendszer 6.0-s verziója fut, melyre számtalan sportalkalmazás elérhető, kezdve az NBA-től egészen a hamarosan megjelenő FIFA+-ig  igen, jól olvassa. Bár a kínai vállalat azzal hirdeti a tévét, hogy ez az országban az egyetlen készülék, melyre elérhető a FIFA+ alkalmazás, az igazából még meg sem jelent, így kipróbálni sem tudtuk  mindenesetre a tervek szerint még a vb kezdete előtt megjelenik a Vidaa-alkalmazásboltban.

A rossz

Ha azonban már az operációs rendszernél tartunk, mindenképp érdemes ejteni pár szót a hiányosságokról is. Maga a felület rendben van, könnyen ki lehet igazodni a különböző menüpontok között, egyes alkalmazások hiánya azonban több mint fájdalmas. Ugyan a Disney+, a Netflix, az Amazon Prime és a YouTube mind elérhetők a tévére, idehaza az egyik legnépszerűbb streamingszolgáltató tartalmait nem fogjuk tudni fogyasztani róla, ez pedig nem más, mint az HBO Max.

A zene szerelmesei szintén nem fogják értékelni, hogy sem a Spotify, sem pedig az Apple Music nem érhető el a Hisense alkalmazásboltjából, az almás cég streamingalkalmazása, az Apple TV+ azonban tölthető. A távirányító szintén nem nagy durranás  az LG-féle MagicRemote-őrületre legalábbis biztosan nem kell számítania, az azonban pluszpont, hogy a YouTube, a Disney+, a Netflix, az Amazon Prime Video és az NBA egyaránt saját gyorsgombot kapott.

Ami a hangzást illeti: papíron a tévé támogatja a Dolby Atmost, azt azonban tudnunk kell, hogy ennek természetesen köze sincs a valódi Dolby Atmos-hangzáshoz. A két, egyenként 10 wattos hangszóró teljesítményétől nem ájultunk el, a közép- és magas tartomány még, mondhatni, rendben van, a mélyek azonban mintha nem is léteznének – persze eget rengető hangzást egyik tévé beépített hangszórójától sem várhatunk, a Hisense modellje a konkurenciával szemben azonban alulmarad ebben a kategóriában.

A csúf

Korábban azt írtuk, hogy a kijelzőre nem lehet panasz, ez azonban csak addig igaz, míg világos szobában nézzük az 55U7HQ-t. A HDR nem igazi HDR, a blooming jól látható, illetve hiába az ígért 178 fokos betekintési szög, oldalról nézve már torzulnak a színek. Mindez persze a szintén korábban taglalt LCD LED kijelzők sajátosságai miatt van, így egy OLED-készülékkel nem lenne fair összehasonlítani azt  vagy mégis? Alapjában véve nem, az a tény azonban, hogy maga a gyártó kínálja olcsóbban a tavalyi OLED-technológiás csúcsmodelljét, mint a mostani ULED-et, már megér egy-két szemöldökemelést.

Az 55U7HQ 349 990 forintos ajánlott fogyasztói ára ugyanis pontosan húszezer forinttal több, mint az általunk is tesztelt 55A9G jelenlegi, körülbelül 330 ezres ára, a két készülék közül pedig nem is kérdés, hogy melyik a jobb választás  a pillanatnyilag olcsóbb OLED-modell konkrétan minden területen felülmúlja ULED-es társát. Persze utóbbi nem tartozik a katari világbajnokság szponzorált tévéi közé, az együttműködés lejárta után azonban meglepő lenne, ha csak az idei Hisense tévéken maradna elérhető például a FIFA+ app.

Belátásunk szerint jövő év elején már mindegyik népszerű tévégyártó alkalmazásboltjában ott fog csücsülni az alkalmazás, így kifejezetten az együttműködés miatt nem lenne túl célszerű egy bizonyos készülék mellett dönteni, hiszen ideális esetben nem néhány hónapra, hanem több évre választunk tévét.

(Borítókép: Németh Kata / Index)

Ez is érdekelhet...