Még soha nem jártunk ott, de már küldjük a szemetünket a Marsra – Telex

1971. május 28-án a Marsz–3, a szovjet Marsz-program harmadik űrszondája volt az első ember által készített eszköz, amely sikeresen leszállt a Mars felszínére. Ez már több mint ötven évvel ezelőtt történt, azóta az emberiség összesen 18 eszközt küldött a bolygóra 14 misszió keretén belül, jelenleg például hat marsjáró van a felszínen, amelyek közül öt a NASA, egy pedig a kínai űrügynökség tulajdona. A hatos felsorolásban azonban még benne van az Opportunity is, ami már működésképtelen, így ezt akár már számolhatjuk űrszemétnek is, annak ellenére, hogy a rover teljesen sértetlen. Cagri Kilic, a Nyugat-virginiai Egyetem posztdoktor kutatója szerint összesen 7118,6 kilogramm hulladékot hagytunk eddig a Marson.

2022 augusztusában a Perseverance marsjáró saját szemetét fotózta le: feltételezhetően az a hőálló anyag akadhatott egy sziklába, ami a leszállás közben megvédte a járművet a szélsőséges hőmérséklettől. Ez azonban nem az első eset volt, hogy tudósok szemetet találtak a bolygón, csak az első, ami nagyobb nyilvánosságot kapott: több mint ötven éve szemeteljük ugyanis tele a felszínt, összesen több mint hétezer kilogramm hulladékot hagyva magunk után.

A NASA Perseverance marsjárójának bal oldali Mastcam-Z kamerájával készített felvétel egy hőtakaródarabról – Fotó: NASA / JPL-Caltech / ASU

A NASA Perseverance marsjárójának bal oldali Mastcam-Z kamerájával készített felvétel egy hőtakaródarabról – Fotó: NASA / JPL-Caltech / ASU

A Marson lévő törmelék három fő forrásból áll össze: eldobott hardverekből, már nem működő eszközökből, és lezuhant szondákból.

Halott űrszondák és szétesett eszközök

A marsi felszínre irányuló minden küldetéshez szükség van egy olyan modulra, amely megvédi az űrhajót a landolás során. Ebben jellemzően van egy hőpajzs, ejtőernyő és leszállást segítő hardver. Az űreszköz ereszkedés közben folyamatosan megválik ezektől a daraboktól, amelyek szétszóródhatnak a felszínen, pláne akkor, ha kisebb darabokra esnek szét. Éppen ezért nemcsak arrafelé lehet hulladékra számítani a felszínen, ahol egy-egy rover vagy szonda földet ért, hanem arrafelé is, ahol még nem járt ember alkotta jármű.

A Marson dolgozó roverek rengeteg apróbb, a marsi szél által szétfújt szemetet találtak már a felszínen, a Curiosity például 2012-ben, az Opportunity pedig még 2005-ben talált a saját leszállási eszközeiből származó törmeléket.

Kilenc inaktív űrszonda alkotja a következő törmelékcsoportot: köztük van a Marsz–3, illetve a szovjet program egy későbbi tagja, a Marsz–6 is. Törmeléknek számít már a Viking–1 és a Viking–2, a Sojourner marsautó, a korábban elveszettnek hitt Beagle–2, a Phoenix, a Spirit rover, és immár az Opportunity is. Ezek az eszközök többnyire sértetlenek, így inkább talán műemléknek tekinthetők, mint szemétnek.

A kép 2017. március 19-én készült annak a sorozatnak a részeként, amelyet a rover csapatának tagjai használtak a kerekek állapotának ellenőrzésére a Curiosity 1641. marsi napja, azaz solja során. A Curiosity kerekei az évek során megsérültek, és apró alumíniumdarabokat hagytak maguk után – Fotó: NASA / JPL-Caltech / MSSS

A kép 2017. március 19-én készült annak a sorozatnak a részeként, amelyet a rover csapatának tagjai használtak a kerekek állapotának ellenőrzésére a Curiosity 1641. marsi napja, azaz solja során. A Curiosity kerekei az évek során megsérültek, és apró alumíniumdarabokat hagytak maguk után – Fotó: NASA / JPL-Caltech / MSSS

Legalább két űrszondáról tudunk, amelyek sikertelen misszió után lezuhantak a Marson, további néggyel pedig megszakadt a kapcsolat a leszállás előtt vagy közvetlenül utána, valószínűsíthető, hogy ezek is hulladékként végezték a felszínen. A biztonságos leereszkedés a legnehezebb része minden Mars-küldetésnek, amit nem minden szondának sikerült eddig megugrania.

Aztán ott vannak még azok a hardverek, amelyeket a működő roverek hagynak maguk mögött: a Curiosity alumíniumkerekeinek egyes részei például letörtek, és feltehetően szétszóródtak a rover nyomvonalán. A Perseverance 2021 júliusában egy fúrószárat ejtett a felszínre, hogy az elkopott eszközt új, addig érintetlen fúrófejre cserélje, és tovább dolgozhasson.

A marsi hulladék egyébként a tudósoknak elsősorban a jövőbeli Mars-missziók miatt fontos: a Perseverance egyik feladata az, hogy dokumentálja az útjába akadó szemetet, és felmerült az is, hogy a NASA megpróbálja vele összeszedetni azt. Egyelőre azonban, úgy tűnik, a törmelékek mennyisége nem veszélyezteti a következő projekteket – az már más kérdés, hogy mennyire szerencsés teleszemetelni egy olyan bolygót, ahol még soha nem is jártunk.

(The Conversation, AstronomyScope)

Ez is érdekelhet...