Az Év Sportolója Gála: Milák Kristóf a második helyre várta magát – – Nemzeti Sport

Ha van siker, azzal jön a jókedv, a mosoly is, no meg jönnek a szavak – legalábbis ezt szoktuk meg az elmúlt években Milák Kristóftól.

Aztán a hétfői gálán kiderült, van olyan is, amikor hiába a győzelem, a szó bennszakad.

Az Év férfi sportolója kategóriájában három ikon jutott a legjobb három közé, ám közülük csak Milák volt ott az Operában. A rövid pályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang az ismert okok miatt már Kínában készül a visszatérésre, míg a kardvívó Szilágyi Áron Londonban tartózkodik.

Milák a bemutatásnál is jóval félszegebben állt fel és integetett a közönségnek, s még az sem nyugtatta meg teljesen, amikor az egyik díjátadó, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár után a másikat is a színpadra szólították – az, hogy Wladár Sándor, Moszkva olimpiai bajnoka, a Magyar Úszószövetség elnöke lépett fel az emelvényre, világossá tette: a két hiányzó klasszisnak nem jut szerep ezúttal, a trófeát Milák Kristóf viheti haza.

A 2019-es esztendő világbajnoki aranya és világcsúcsa után újfent Milák érdemelte ki a díjat – a két év között jelentős különbség, hogy míg akkor Selmeci Attila irányításával készült úszófenoménunk, tavaly már Virth Balázs edzette őt, és persze az is más, hogy míg Kvangdzsuban „csak” egy vb-aranyat nyert Milák, 2022-ben a 200 mellett 100 pillangón is győzött a Duna Arénában, meg aztán az augusztusi római kontinensviadalon hozzátett három Eb-címet és két ezüstöt.

A közös pedig mi más lenne a két sikerben, mint a világcsúcs: Milák Kristófot az időeredményei teszik leginkább korszakos úszóvá.

„Szerencsére jó és eredményes évet zártam, bár a szerencsénél több is kellett ehhez   – mondta Milák. – Amit én szeretnék, amit én gondolok magammal kapcsolatban, az általában több annál, mint amit valójában elérek, mindig a jövő felé tekintek, de mostanság már igyekszem egyre inkább megélni a jelent, és értékelni mindazt, amit éppen elérek.”

A sportújságírók mindenesetre értékelik, amit Milák Kristóf elért, s ez bizony néha őt is meglepi – így történt hétfőn is, hiszen az olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó a Nemzeti Sportnak elárulta, ez volt az egyik oka annak, hogy a nagy hévvel elkezdett beszédét néhány mondat után félbeszakította, majd hosszabb csönd után végül a megszokott köszönésekkel gyorsan lezárta.

„Váltakozott bennem az érzés, nyerek-e vagy sem, ám két lábbal a földön állva úgy gondoltam, ezúttal csak a második helyre érhetek oda   – utalt Milák arra, hogy idén egy olimpiai bajnokot is maga mögé utasított a szavazáson. – Tényleg nem gondoltam volna, hogy én viszem haza a trófeát, ebből adódóan pedig nem volt bennem olyan üzenet, olyan gondolat, amelyet át akartam adni. Vagy olyan, amelyet jól át tudtam volna adni. Meg aztán, igen, meg voltam szeppenve.”

Addig jó, amíg Milák csak a színpadon érez ilyesmit – őt ismerve persze az nem is fordulhat elő, hogy a medencében viselkedjen félszegen, hiszen ott mindig tudja, mit kell tennie, ráadásként nagyon gyorsan is teszi. S bár a hétfői gála után a BHSE úszója azt mondta, igyekszik figyelni arra, hogy megélje a pillanatot, nem tagadta meg önmagát, mert rögvest a jövőbe is tekintett:

„Hogy mi kell ahhoz, hogy jövőre is én vigyem haza a trófeát? Több rangos verseny lesz idehaza is, már ahhoz is össze kell szednem magam, hogy egy szerény, távol-keleti világbajnoksággal és az ottani eredményeimmel rákerüljek a tízes listára.”

Magunk részéről a bajnok utóbbi kijelentésével azért vitatkoznánk, mi több, ahhoz sem kell nagy jóstehetség, hogy így, az év legelején rögzítsük: Milák Kristóf jövőre is meghívót kap a gálára.

Ez is érdekelhet...