Trumppal és Obamával pörgött fel a hajrában a félidős választási kampány – Telex

November 8-án, kedden félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ahol mindenféle helyközi tisztségek mellett újraválasztják az amerikai törvényhozás alsóházának (képviselőház) az egészét, a felsőháznak (szenátus) pedig az egyharmadát.

A hajrára pedig a korábbi elnökök is bedobták magukat, és volt, hogy Joe Biden mostani, valamint Barack Obama előző demokrata elnök és Donald Trump is egy napon kampányolt a kulcsfontosságú Pennsylvania államban. A demokraták a választást a demokráciáért, míg a volt republikánus elnök az ország biztonságáért folytatott küzdelemként festette le.

Infláció és bűnözés

A választási kampány hajrájában mindkét párt feljebb tekerte a hangerőt saját, nyerőnek gondolt üzenetein. A Republikánus Párt jelöltjei New Yorktól Las Vegasig ütötték a demokratákat a rekordmagas, nyolc-kilenc százalék körüli infláció, és a szerintük országszerte elharapódzó bűnözés miatt. Más kérdés, hogy a magas infláció messze nem kizárólag amerikai jelenség, az erőszakos bűncselekmények száma pedig inkább stagnált, mintsem nőtt az elmúlt években.

Az önmagában nem meglepő, hogy a republikánusok ezekkel az üzenetekkel kampányolnak. A gazdaság, a közbiztonság és az újra előtérbe kerülő migráció mind olyan témák, amelyeknek a kezelésében a szavazók hagyományosan őket preferálják. Azt viszont fókuszcsoportos és kérdőíves kutatások is alátámasztják, hogy a választókat idén kiemelten foglalkoztatják ezek a kérdések.

A politikatudományban „félidős átoknak” nevezett jelenség mellett (történelmi tapasztalatok alapján a regnáló elnök pártja szinte mindig rosszul szerepel) ez is hozzájárul ahhoz, hogy a legtöbb elemző, szakértő és fogadóiroda szerint a republikánusok többséget szerezhetnek a képviselőházban, és a FiveThirtyEight felméréseket összesítő átlaga szerint a felsőházban is átfordult az állás, noha hetekkel ezelőtt még a demokratáknak volt több esélyük a szenátusi többségük megtartására.

Abortusz és demokrácia

Ezzel szemben a demokraták a szokásos jóléti államos frázisok mellett az abortuszhoz való jog, illetve a demokrácia megvédésével kampányolnak. Előbbi azután vált fontos témává, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság június végén eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét.

Ez praktikusan azt jelentette, hogy amíg nincs szövetségi törvény az abortusz jogállásáról, addig az egyes államok dönthetik el, engedélyezik-e vagy nem. A demokrata jelöltek azóta egy sor fontos államban, köztük Pennsylvaniában és Michiganban is azt sulykolják, hogy republikánus győzelem esetén rendkívüli szigorítás jönne a szabályokban.

Az abortuszhoz való jog mellett tüntettek a floridai Fort Pierce-ben a republikánus Ron DeSantis és a demokrata Charlie Crist kormányzójelöltek vitájának helyszínén 2022. október 24-én – Fotó: Anthony Man / South Florida Sun Sentinel / Tribune News Service / Getty Images

Az abortuszhoz való jog mellett tüntettek a floridai Fort Pierce-ben a republikánus Ron DeSantis és a demokrata Charlie Crist kormányzójelöltek vitájának helyszínén 2022. október 24-én – Fotó: Anthony Man / South Florida Sun Sentinel / Tribune News Service / Getty Images

A demokratikus értékek pedig a 2021. január 6-i események után kerültek előtérbe, amikor a még hivatalban lévő Donald Trump elnök hívei megostromolták az amerikai törvényhozás épületét, hogy megakadályozzák Biden győzelmének szentesítését. A Republikánus Párt idei előválasztásain pedig már sorra nyertek olyan kormányzó- és szenátorjelöltek, akik vagy nem fogadják el a 2020-as elnökválasztás eredményét, vagy nem ígérték meg, hogy vereségük esetén elismerik az idei választást, általános bizalmatlanságot gerjesztve hitelességükről.

Ezek azonban nemcsak elméleti síkon mozgó veszélyek. Az utóbbi napokban például egy kritikus csatatérállamban, Arizonában halálos fenyegetéseket kaptak választási dolgozók, illetve olyan fotók kerültek fel az internetre, ahol maszkos-fegyveres emberek állnak őrt az állam egyik szavazóhelyisége mellett. Hasonló fenyegetésekről számoltak be Észak-Karolinában is, ahol több másik kulcsfontosságú államhoz hasonlóan fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be a szavazóhelyiségek védelmének érdekében.

A politikai erőszak aggasztó jeleiről árulkodik az is, hogy két hete betörtek Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnökének otthonába, ahol férjét megtámadták, és egy kalapáccsal bántalmazták.

Jöttek a nagyágyúk

A kampányhajrához érve mindkét oldal bevetette legerősebb ütőkártyáit. Aktívan turnézik az utolsó napokban például Donald Trump, aki saját elnöki ambícióit alig leplezve tart nagygyűléseket több csatatérállamban. Legutóbb például egy pennsylvaniai gyűlésen illette gúnyos becenévvel legfőbb pártbéli riválisát, Ron DeSantis floridai kormányzót. Beszédében emellett előkerült a republikánusok összes kampányüzenete, köztük a bűnözés is, amiről ezt mondta:

„Ha biztonságot és védelmet akartok a családotok számára, akkor minden egyes demokratát ki kell szavaznotok a hatalomból.”

Ugyanabban az államban, ugyanaznap lépett közösen színpadra Barack Obama volt, és Joe Biden jelenlegi demokrata elnök. Biden azt mondta, a demokrata jelöltekre adott szavazat a nők egészségügyi jogai, a fegyverkorlátozás és az egészségügy melletti szavazat is. A két politikus a párt főbb üzeneteit tolmácsolta a közönségnek, ám az árulkodó, hogy több kintlévő is azt mondta, igazából Obama miatt látogatott el az eseményre.

Ez egyrészt betudható annak, hogy Biden orátori képességei nem feltétlen érnek fel elődjéhez, de annak is, hogy nem túl népszerű: az ezt mérő mutatója ugyanis bőven 42,3 százalékon van. Ez magyarázhatja azt is, hogy feltűnően keveset szerepelt a kampány során, sőt, egyes konzervatívabb államokban a demokrata jelöltek időnként azzal kampányoltak, hogy élesen bírálták Bident.

A két elnök mellett egy harmadikat is bevetettek a demokraták: Bill Clinton nemrég New Yorkban és Texasban is kampányolt a párt jelöltjei mellett. Clinton többek között azt mondta, a republikánusok csupán azt akarják, hogy az emberek „dühösnek” és „nyomorúságosnak” érezzék magukat, hatalomra kerülve pedig csak rontanának a választók helyzetén.

Donald Trump egy Marco Rubio szenátort támogató gyűlésen Miamiban 2022. november 6-án – Fotó: Eva Marie Uzcategui / AFP

Donald Trump egy Marco Rubio szenátort támogató gyűlésen Miamiban 2022. november 6-án – Fotó: Eva Marie Uzcategui / AFP

Clinton megjelenése némileg meglepő annak fényében, hogy viszonylag korán bekerült a metoo-mozgalom célkeresztjébe korábbi botrányai miatt. Ennek megfelelően az elmúlt években háttérbe szorult, a 2020-as elnöki kampányban is csak visszafogottan vett részt.

Kritikus közvélemény-kutatások

Az utóbbi napokat szintén meghatározta egy néhol szakmai, néhol kevésbé igényes vita a közvélemény-kutatások pontosságáról és szerepéről. A kutatások, illetve az ezeket ilyen-olyan módon összesítő aggregátoroldalak jellemzően pár százalékos republikánus fölényt mutatnak, ám többen azzal vádolják őket, hogy a 2016-os és 2020-as hibákat (amikor alulmérték a republikánusokat, illetve Trumpot több csatatérállamban) túlkompenzálják, és most a másik irányba tévednek.

Ez azért is különösen fontos, mert bár a képviselőház a mért előny fényében valószínűleg a republikánusoké lesz, a szenátusi többség egyelőre kés hegyén táncol. A témát a New York Timestól az Economistig több helyen is átfogóan körbejárták szakemberek.

A szakmai konszenzus az, hogy nem lehet előre megjósolni, milyen irányban tévednek a közvélemény-kutatások, ha tévednek. Ennek ellenére sokakban élénken él az előző két elnökválasztás emléke, jelenleg pedig úgy áll a helyzet, hogy sem a demokraták, sem a republikánusok nem bíznak igazán a hagyományos kutatásokban. Biden maga azt mondta a Demokrata Párt egyik rendezvényén, hogy az utóbbi időben „össze-vissza” mérnek számokat, ő maga pedig

nem figyel semmire, aminek köze van a közvélemény-kutatásokhoz, csak arra, ami a telefonon, és ami az ajtókopogtatásoknál történik.

Ez is érdekelhet...