Se sör, se emberi jogok – kezdődik a vébé – Amnesty International – 444

Már csak órák vannak hátra a vébé kezdőrúgásáig, és sok a helyszínre utazó
focirajongó a stadionok környékén sebtében bevezetett, többórás alkoholtilalom
hatására eszmélt rá arra, hogy hova érkezett. Bár az utolsó pillanatos
változtatás sokaknak lehet kellemetlen, segít rámutatni arra, amit 2010 óta mondunk: komoly problémák vannak az emberi jogokkal Katarban.

Katarban alig működik független média. A
hatóságok többek között azzal korlátozzák a sajtószabadságot, hogy bizonyos
helyszíneken (például kórházakban, egyetemeken, kormányzati épületekben)
megtiltják a forgatást. Az országban a szabad véleménynyilvánítást sértő
törvényeket vezettek be. Az egyik szervezetünk által dokumentált esetben egy katari
állampolgárt több hónapig tartottak fogva azért, mert a közösségi médiában a
kormányt kritizálta. Egy másik esetben egy aktivistát egy
hónapig tartottak jogellenesen magánelzárásban.

Az országban korlátozott a külföldi
munkavállalók joga a kollektív érdekérvényesítésre, nem alakíthatnak vagy
léphetnek be szakszervezetekbe. A katari állampolgárok és a külföldi
munkavállalók számára is komoly következményekkel jár a békés gyülekezési jog
gyakorlása. 2022 augusztusában több tucat, az elmaradt béreik
kifizetéséért gyülekező békés
tüntetőt vettek őrizetbe
a fővárosban, Dohában.

A bírósági eljárások nem
tisztességesek. Az elmúlt évtizedben olyan eseteket dokumentáltunk, amelyben
kényszer alatt tett “beismerő vallomásokra” alapozták a bíróságok a marasztaló
ítéleteket, és semmit nem tettek azért, hogy a terheltek kínzásra és embertelen
bánásmódra vonatkozó panaszait kivizsgálják. Többek között a világbajnokság korábbi médiamenedzserét is hároméves
börtönbüntetésre ítélték egy az állítása szerint kikényszerített vallomása
alapján.

A jogszabályok és a gyakorlat szintén is
diszkriminálják a nőket az országban. Olyan gondnoksági szabályok
érvényesülnek, amelyek alapján a nőknek a férjük, apjuk, vagy nagyapjuk
beleegyezését kell kérniük ahhoz, hogy házasodhassanak, bizonyos tisztviselői állásokat betölthessenek vagy egyes
reproduktív egészségügyi eljárásokat igénybe vehessenek. A párkapcsolati és
szexuális erőszak áldozatai nem kapnak megfelelő állami védelmet,
a családjogi szabályok a válás során pedig sokkal több nehézséget
állítanak a nők, mint a férfiak elé.

A katari törvények diszkriminálják a
szexuális és nemi kisebbségeket is. A Büntető Törvénykönyv 296. § (3) bekezdése
az azonos nemű, férfiak közötti, belegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot
teszi büntetendővé és fenyegeti akár hét évig
terjedő szabadságvesztéssel. A (4) bekezdés pedig bármilyen nemű személyek
közötti, az erkölcs ellen sértőnek titulált magatartást rendel büntetni. Egy,
jogvédő szervezetek által 2022 októberében dokumentált
esetben

a hatóságok őrizetbe vették
az LMBTQI közösség egyik tagját
és átvizsgálták
a telefonját, majd egy traumatizáló
terápia elvégzését szabták a szabadon bocsátása
feltételéül.

Katarban az elmúlt évtizedben több ezer
külföldi munkavállaló vesztette életét. Ezekben az esetekben nem vizsgálták ki megfelelően a halál okát, így csak becsléseink vannak arra vonatkozóan, hogy az
esetek mekkora részében volt a halál oka az elviselhetetlen katari forróságban végzett nehéz
fizikai munka, a rossz munkakörülmények és a védőfelszerelések hiánya.

Katarban
1,7 millió külföldi munkavállaló van, akiknek egy része szörnyű körülmények
között él és dolgozik. Sokaknak
nincs heti pihenőnapjuk, nem vagy csak jelentős
késéssel kapják meg a bérüket, elveszik a dokumentumaikat és megtiltják
számukra, hogy munkahelyet váltsanak, és nem biztosítják számukra a
munkavédelem alapvető feltételeit sem. Több ezren dolgoztak éveken keresztül
minden nap a FIFA-események helyszínein is, és a FIFA a mai napig nem
tett eleget

azért, hogy a jogsértések megszűnjenek és a jogsértések áldozatai
pénzügyi elégtételt kapjanak.

Bár több mint egy évtizede küzdünk a katari
vébé kapcsán az országban történő jogsértések ellen, természetesen nem a
rendező ország ellen vagyunk. Azért dolgozunk, hogy Katarban és a világ minden pontján az aktuális rendező országban élők és a látogatók is biztonságban és szabadon élhessenek.

Ez vezérelt minket akkor is, amikor 1978-ban
az argentínai futball világbajnokság kapcsán szólaltunk
fel. Az elmúlt évtizedben is folyamatosan kiálltunk az emberi jogokért.
2010-ben a dél-afrikai VB során erőszakos rendőri
fellépéseket és jogellenes kilakoltatásokat dokumentáltunk. A 2012-es londoni olimpia szervezésekor
felszólaltunk azért, mert egy több ezer emberéletet követelő ipari
szerencsétlenségért felelőssé tehető cég anyavállalata szponzorálta a
játékokat. A 2012-es lengyel-ukrán EB, valamint a 2014-es brazíliai VB kapcsán a rendőri
erőszak ellen szólaltunk fel.  A 2018-as oroszországi VB során a szabad
véleménynyilvánításért álltunk ki. 2022-ben, a pekingi téli olimpiai játékok kapcsán pedig
felhívtuk a figyelmet a Kínában történő jogsértésekre és a jogvédők jogellenes
fogvatartására.

Munkánkkal számtalan sikert értünk el.
Katarban például 2017-ben átfogó reformtörvényeket
fogadtak el a munkavállalói jogok erősítése érdekében, és bár a végrehajtás legfrissebb jelentésünk szerint még nem
teljes körű, van példa a sikeres jogvédelemre.

Mi ezért dolgozunk és
kampányolunk a jelentősebb sportesemények idején az emberi jogokért, és ott
leszünk a jövőben is. Mint 1961 óta
mindig, a jogaikban megsértett emberek mellett állunk ki, ezért az emberi
méltóságnak szurkolunk a katari világbajnokságon is.

Ez is érdekelhet...