Rejtélyes robbantás történt Isztambulban, de valami nincs rendben a hivatalos verzióval – Portfolio

Robbantás történt Isztambulban vasárnap, amelynek a legutóbbi hírek szerint 6 halálos áldozata és több mint 80 sérültje van. Az OdaTV értesülése szerint néhány utcával arrább egy második gyanús táskát is találtak tegnap, amit nem sokkal később robbantottak fel a tűzszerészek. A robbantás után egy órával letiltottak minden közösségi médiához való hozzáférést Törökországban, bár azóta ezt részlegesen már feloldották.

Reggelre elfogták az állítólagos elkövetőt és számos társát is, és a török hatóságok közölték a saját hivatalos narratívájukat: a robbantás mögött a szíriai kurdok szervezete, a YPG áll, a parancs Kobane városából érkezett, az elkövető Görögország felé próbált menekülni. Nem fogadták el a törökök az Egyesült Államok részvétnyilvánítását, mert szerintük támogatják az Iszlám Állam elleni küzdelemben segítségükre lévő szíriai kurdokat.

A török rendőrség szerint eddig legalább 25 provokatívnak minősített kommenthez köthető felhasználóval szemben indítottak eljárást. Azzal kapcsolatban nincsen hír, hogy milyen hozzászólásokat tartottak a hatóságok provokatívnak. Nemrég fogadtak el egy új törvényt Törökországban, amelynek a keretében szigorú börtönnel sújthatják a hamis információk terjesztését.

A jelenlegi médiahelyzet szemléltetésére egyetlen kiragadott példa: a Medyascope független török hírportál újságírója, Mehmet Selcuk Ada Twitter posztjában a robbantás után azt írta, hogy „elkezdődött a választási kampány”, erre reakcióként a Dirilis Postasi nevű kormányközeli török napilap egyből támadások célkeresztjébe állította őt, kihangsúlyozva, hogy amerikai támogatásokból működik a Medyascope.

Korábbi robbantások

Törökországban az elmúlt évtizedekben nem szokatlan, hogy robbantások történjenek. 2015-2017 között Isztambulban is számos esetben történt robbantás, volt ezek közül, ami szintén az Istiklalon történt, alig néhány méterre a mostani támadás helyszínétől. Ezeket a támadásokat idővel szinte mindig felvállalta valaki. Alapvetően háromféle elkövetőről lehetett szó, vagy szélsőbalos szervezetekről, akik főleg a karhatalmi erőket támadták, mint például a DHKP-C, vagy az Iszlám Állam által elkövetett támadásokról, amelyek civileket céloztak, illetve a kurd függetlenségért küzdő különböző szervezetek, elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) állhattak a támadás mögött, amely szintén karhatalmi és állami célpontokra fókuszált.

Bár jelenleg senki sem vállalta fel a támadást, a kormány lényegében fél nap leforgása alatt letartóztatott számos embert, többek között az állítólagos elkövetőt, és egyből meg is nevezte, hogy ki állhatott mindezek mögött.

Gazdasági összeomlás

Törökországot nagyon súlyos gazdasági válság sújtja. Ennek a gyökere a 2013-as Gezi parki tüntetések idejére megy vissza, az azóta folyamatosan romló helyzet azonban az elmúlt időszakban új szintre került. Az országban lényegében hiperinfláció van, a hivatalos számok szerint 80 % körül van az infláció, ellenzéki intézetek szerint azonban ez a valóságban sokkal inkább 180 %-ot jelent. Az átlagemberek óriási megélhetési válságban vannak, ennek jegyében 20 év után megroppant Erdogan támogatottsága is.

Közelgő választás

2023-ban parlamenti és elnökválasztás lesz Törökországban. Bár a hivatalos időpontot még nem tűzték ki, május-június környékére várható. Erdogan pártját, az AKP-t, és a vele szövetséges MHP-t is elég alacsony szintre mérik hosszú ideje, vagy fej fej mellett vannak a hatpárti ellenzéki összefogással, vagy több százalékos hátrányban. A két nagy párton kívül azonban egy harmadik erő is bejut a jelenlegi számok alapján a parlamentbe, a kurdok által támogatott HDP.

A HDP bezárása

A HDP bejutása komoly veszélyt jelent Erdogan számára, és már jó ideje mindent megpróbál a kormánypárt, hogy leszámoljon ezzel a veszéllyel. Miután 2015-ben először bejutott a parlamentbe a kurdok által alapított párt, nagyon gyorsan kivívták Erdogan ellenszenvét, mivel az addig őt támogató kurdok így már az ellenfeleivé váltak. A HDP elnökeit, parlementi képviselőit és számos tagját is lecsukták az azt követő években. Ez azonban nem volt elég, mert a 2019-es választásokon megint bejutott a parlamentbe a párt. Erdogan ekkor új módszerhez folyamodott, és 2021 elején elrendelték a HDP bezárását. Ez a per jelenleg is tart, a választás előtt várható a végeredménye.

Erdogan szíriai beavatkozási terve

Erdogan a nyár eleje óta folyamatosan hangot adott azon tervének, hogy a török hadsereg ismételten támadást indít a szíriai kurdok által irányított részek ellen. A korábbi években már két alkalommal meg is tették ezt, egyszer elfoglalták Afrin teljes tartományát, egyszer pedig 30 kilométer mélyen foglalták el az Eufratésztől keletre lévő szír-török határ szíriai oldalának több mint a felét. Afrin és az elfoglalt részek között azonban a mai napig a kurdok irányítják a régiót, ez pedig célponttá tette őket Erdogan újabb támadásának.

Erdogan azonban hiába fenyegeti az itteni kurdokat, Irán és Oroszország beleegyezése nélkül nem indíthat támadást, mert ezen államok támogatják a szíriai kormányerőket, és mindenekelőtt az orosz légierő védi Szíria légterét. A török elnök nagyon sok alkalommal találkozott az iráni és az orosz elnökkel az elmúlt időszakban, és szinten minden alkalommal szóba került az újabb szíriai bevonulás terve. Úgy tűnik azonban, hogy mind ez idáig nem kapott rá engedélyt. Ennek az egyik oka, hogy számos konfliktusban alapvetően ellenségek a szóban forgó államok Törökországgal, és egyáltalán nem áll érdekükben, hogy növekedjen a török befolyás Szíriában.

Ellenség kell

Ha nem lenne elég ellenség Erdogan számára a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), és a kurdok által ellenőrzött szíriai részek, akkor a mostani beszédben is látható módon két újabb ellenfél is megjelent. Egyikük Görögország, amivel hónapok óta szópárbajban áll a török adminisztráció, a másik pedig Amerika, aki nem nézi jó szemmel Erdogan lépéseit. Amerika nem örül sem a török kormány folyamatos sajtószabadság és kisebbségek elleni lépéseinek, sem pedig annak, hogy NATO tagállamként nagyon közel állnak a törökök Oroszországhoz. Ezen túlmenően természetesen nem szeretné azt sem, hogy a törökök újabb területeket szerezzenek meg Szíriában a kormány rovására.

A török-görög konfliktus eredetileg is terhelt, és számos alkalommal előkerülnek a görögök mint lehetséges ellenségek, ha a török belpolitika érdeke ezt így kívánja. Az ország gondjairól a közvélemény tematizálásával lehet elvonni legjobban a figyelmet, és a kiemelkedően nacionalista törökök esetében erre a leginkább alkalmas valamilyen hagyományos ellenség képének a megerősítése. Görögországgal a Ciprus, Görögország és Törökország közötti tengeri határok és a szigetek kapcsán van újabban kiélesedett, régóta lappangó konfliktus.

Törökországi reakciók

A török közélet erősen korlátozva van, azonban így is van néhány olyan értelmiségi, aki hangot mert adni a robbantás kapcsán a hivatalos állami narratívával kapcsolatos kételyeinek. Közéjük tartozik Robert Koptas törökországi örmény újságíró, aki Twitter-posztjában azt írja, hogy a robbantás utáni reakciója az államnak a 2015-ös választás utáni, június 7. – november 1. közötti időszakot idézi amikor Erdogan megpróbált egy újonnan kirobbantott polgárháború keretében leszámolni a kurdok pártjával, a HDP-vel, hogy kormányon maradjon, illetve a 90-es éveket, amikor szintén hadban állt a török állam a kurdokkal.

Túljuthatunk-e ezen a választáson további bajok nélkül? A túlélés csak a demokráciával és az emberi jogokkal lehetséges

– zárta gondolatát.

A török újságíró, Ayse Hür szerint

Biztos a választások éjszakájára próbálnak. Lehet, hogy úgy döntöttek, nézzük meg, mi történik, ha szűkítjük az [internet] sávszélességét, blokkoljuk, vagy akár teljesen elvágjuk azt. Próbáljuk meg.

Számos felhasználó annak kapcsán, hogy a merénylő állítólag a szír határon jutott át, majd a robbantás után a török hatóságok erősen korlátozták az internetet arra a véleményre jutott, hogy

A határokat zárjátok le, ne az internetet!

Végezetül Sezgin Kartal, korábban már az államot többször kritizáló, és ezért több évre börtönbe is zárt újságíró gondolatmenete szerint sok kérdés merül fel a robbantás kapcsán. Ezek közül néhány: Miért nem rejtette el még az arcát sem az elkövető? Miért követnének el a szíriai kurdok egy ilyen támadást, amikor tudják, hogy Törökország régóta ismét meg akarja őket támadni?

Majd megjegyzi, hogy a kurdok korábbi, törökök elleni támadásaikban a fegyveres erőket vették célba, az Iszlám Állam volt az, aki mindig a civilek mellett robbantott. Záró gondolata, annak kapcsán, hogy sajtó tele van az elkövető elfogásával kapcsolatos rendőrségi és egyéb fotókkal, a következő:

Tegyünk fel egy kérdést a művelet pillanatáról. Lehet-e ilyen kényelmes a robbantás elkövetője elfogásának a pillanata? Nem lett volna veszélyes a rendőrség számára, ha a támadó csapdát állított volna a házban, vagy éles bomba lett volna?

Címlapkép: Getty Images

Ez is érdekelhet...