Oroszország még a btk-t is módosítja, hogy elejét vegye a dezertálásoknak – hvg.hu

Bizonyos esetben a fogságba esést is szankcionálni tervezik.

Háború Ukrajnában

„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.

Az Állami Duma valamennyi frakciója és két felsőházi tag is részt vett az orosz büntetőtörvénykönyvet érintő törvénymódosítás kidolgozásában – írja a RIA Novosztyi. Eszerint a dezertálás büntetése mostantól 10 év börtönbüntetésre nőtt. Ezen felül olyan meghatározások kerültek bele a btk-ba, mint a hadiállapot, a fegyveres konfliktus és a mozgósítás.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a hvg.hu-nak elmondta, hogy ugyan korábban is szerepeltek a dezertálást és a parancsmegtagadást szankcionáló tételek, ám ezeknek nem volt túl nagy visszatartó ereje. Például a dezertálásért eddig hathavi börtönt kockáztatott a katona, ezt emelnék fel most 10 évre. Ugyanez volt a helyzet a parancsmegtagadás esetében is, annyi különbséggel, hogy ha hadiállapot ideje alatt követi el a katona, akkor a korábbi hat hónap helyett 2-3 év börtönt is kaphat.

A szakértő szerint viszont újdonságot jelent az orosz büntetőjogban az „önkéntes fogságba kerülés” tényállása, eddig ilyen nem szerepelt benne.

5-10 évig terjedően büntetik az orosz állami hírügynökség szerint azt is, ha valaki, elfogadható indok nélkül, egy hónapon át nem jelenik meg a szolgálati helyén, beszéljünk akár sorozott, vagy szerződéses katonáról és történjék ez akár mozgósítás, hadiállapot, statárium, vagy fegyveres konfliktus idején.

Öt év börtön jár azoknak is, akik háború idején megrongálják a fegyvereiket (ez az alacsony morállal rendelkező csapatok esetében fordul elő, hiszen a nem működő fegyverekkel indokolható egy harc helyetti visszavonulás – a szerk.), és 15 év jár a statárium alatti fosztogatásért is.

A RIA arról is beszámolt, hogy a hátországban gyakorlatozásra behívott tartalékosokra ugyanezek a büntetési tételek vonatkoznak, ha nem tennének eleget a felszólításnak.

Andrej Klisasz szenátor elmondta, hogy a felsőház szeptember 21-én dönt a törvényjavaslatról.

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Ez is érdekelhet...