20 százalék fölé ugrott az infláció – Mit szólnak ehhez az elemzők? – Portfolio

Az előzetesen várt 20 százalék körüli tartományba, egészen pontosan 20,1%-ra emelkedett az infláció, amire majdnem huszonhat éve nem volt példa. Elsősorban a rezsiköltségek megugrása és az élelmiszerek további drágulása húzta felfelé a mutatót.

A szeptemberi adat után nagy valószínűséggel felül kell vizsgálnunk az infláció tetőzésére vonatkozó előrejelzésünket is, amely így is decemberi tetőzést vetített előre 20,8 százalékos inflációval – kommentálta Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.  Szerinte fontos kérdés lehet a következő időszakban, hogy az adat hogyan hat majd a monetáris politikára. A jegybank megkötötte a saját kezét a kamatemelési ciklus végének bejelentésével, de látható, hogy az új eszközök révén folytatta a szigorúbb monetáris politikát (a két hónapos betéti kamat 14,14 százalék lett a múlt heti tenderen). A forint gyengülése azonban egyelőre arra utal, hogy a meghatározó piaci szereplők szemében

ez az unortodox kamatemelésekre való áttérés nem tűnik optimális megoldásnak.

Pozitív tényező még a mai adatokban, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében a gyenge forint ellenére nem volt nagyobb nyomás, sőt az év/év összehasonlításban már csökkenés volt megfigyelhető – emelte ki Kiss Péter. Összességében szerinte a következő hónapokban fennmaradhat a 20 százalék körüli infláció (már ez is pozitív, hogy nem lesz további nagy emelkedés), és érdemi csökkenést csak a jövő év második negyedévétől várunk. Természetesen ez csak az árstopok fenntartásával érvényes.

Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélünk – emelte ki Virovácz Péter. Az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék – tette hozzá az ING Bank elemzője.

Ő is azt emelte ki, hogy a forint gyengülése érdemben befolyásolja az importált termékek árát, ami így további felfelé mutató nyomást helyezhet az inflációra. Emellett a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesül ténylegesen a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be. Ez az ipari termékek és a szolgáltatások árát hajthatja felfelé. A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot. Jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése. Ennek oka, hogy rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra. Emellett az infláció lassú visszaigazodására számít a sokkok jellege miatt.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6%-os, valamint  a jövő évi 12,4%-os várakozásunkat – tette hozzá a fentiekhez Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető makroelemzője.

Suppan szerint a következő hónapokban tovább emelkedő infláció az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25%-ot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig kissé 21% fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számíthatunk.

Az inflációs kilátások továbbra sem kedvezőek, számításaink szerint akár 2023 második negyedévéig is 20 százalék felett maradhat az éves áremelkedési ütem – emelte ki Nagy János, az Erste Bank elemzője. Szerinte legkorábban jövő szeptemberben láthatunk majd újra egyszámjegyű inflációs rátát, de ebben jelentős a bizonytalanság.

Címlapkép: Getty Images

Ez is érdekelhet...