Újabb árstopokat vezetne be a kormány – Milyen termékekre vonatkozhatnak Orbán Viktor szavai? – Portfolio

Főleg az élelmiszerek ára szállt el

Szeptemberben 20,1%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél magasabb értéket majdnem negyedszázada mért legutóbb a KSH. Az előző havi 15,6 százalékhoz képest a jelentős ugrás elsősorban a rezsiköltségek emelkedésének volt köszönhető, mivel már nem vonatkozott a kedvezményes ár az átlagfogyasztás feletti mennyiségre.

Ha azonban hosszabb távon vizsgáljuk az áremelkedés szerkezetét, akkor az látszik, hogy hónapok óta az élelmiszerárak vezetik a rangsort. Szeptemberben már 35,2 százalékos volt a drágulás ebben a termékcsoportban az egy évvel korábbi szinthez képest. Az energia kiugró áremelkedése mellett ez haladta még meg az átlagot.

Sőt, ugyan a magyar infláció nem számít kiemelkedőnek Európában, a feldolgozott élelmiszereket és az energiát leszámítva a maginfláció már nyáron a kontinensen a legerősebb volt. Ráadásul az MNB várakozásai szerint ezen a téren még további emelkedés várható, a jegybank alelnöke az októberi adat kapcsán úgy fogalmazott, hogy az élelmiszerárak további emelkedése felfelé mutató kockázatot jelent.

Tojás, tejtermék, kenyér? Milyen élelmiszerek árát fagyaszthatják be?

Vagyis ha azt próbáljuk megfejteni, milyen további árstopok járnak a kormány fejében, akkor elsősorban az élelmiszerek kategóriájában érdemes keresgélni. Erre utalhat az is, hogy a rezsiköltségeket leszámítva szinte csak élelmiszerek vannak a legnagyobb drágulást mutató termékek között.

Ha egy hónap árváltozásait vizsgáljuk, akkor is hasonló képet kapunk, az energia hirtelen megugrása mellett az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben (a grafikonról szándékosan levettük a vezetékes gáz egy hónap alatt mért 135,6%-os drágulását, mivel jelentősen torzította volna az ábrát).

Arra nem nagyon lehet számítani, hogy a kormány ismét a rezsiköltségeket fagyasztaná be azok után, hogy augusztusban engedte rá részben a magasabb világpiaci árakat a lakosságra. Így marad az élelmiszer, ha érdemben hatni akarnak az inflációra.

Idén február óta néhány termék esetében már életben van árstop:

  • kristálycukor,
  • búzafinomliszt BL 55,
  • finomított napraforgó étolaj,
  • házi sertéscomb
  • csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég
  • ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.

Ezek ára lassan egy éve nem változott, most

jó eséllyel ennek a körnek a kibővítésén dolgozhat a kormány.

A fenti grafikonokból látszik, hogy a helyettesítő termékek ára viszont kimagasló mértékben megugrott, ami egyrészt arra utalhat, hogy indokolt volt az árak befagyasztása, másrészt cáfolja azt az optimista kormányzati várakozást, hogy az intézkedés majd a helyettesítő termékek árára is hatással lesz. Látható, hogy hiába árstopos például a csirkemell, a csirkecomb, a csirkeszárny, a bontott csirke mind az élmezőnyben vannak. De ugyanez igaz a többi termékre is: a finomliszt ára nem változott, de a rétesliszt az egyik legnagyobb drágulást mutatta, illetve az UHT tej árának befagyasztása nem fogta vissza a pasztőrözött tej és a tejtermékek árát.

Éppen ezért könnyen lehet, hogy az jár a kormány fejében, hogy az alapanyagok árának befagyasztását kiterjesztenék a többi termékre is. Vagyis például az olcsóbb UHT tejjel indokolnák, miért kell befagyasztani a tejtermékek árát vagy az olcsóbb lisztet terjesztenék ki például a kenyérre és a tésztára.

Illetve van még egy alapvető élelmiszer, melynek áremelkedéséről sok szó esik az elmúlt hetekben, ez pedig a tojás. A termelőket ugyanis a megemelkedett energiaköltségek mellett a takarmányárak jelentős emelkedése is sújtja. Látszik, hogy a KSH statisztikájában is szerepel a legnagyobb áremelkedések között a tojás, ez azonban valószínűleg még semmi ahhoz képest, amit októberben látunk majd. A statisztikai hivatal ugyanis szeptemberben még 723 forintos átlagárat mért tíz tojás esetében, azóta viszont további jelentős áremelkedés következett be.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) heti frekvenciájú adatai szerint az L-es méretű tojás fogyasztói ára október közepén már 120 forint volt, miközben egy hónapja ez 93,83 forint volt. Az M-es méretű tojás esetében is hasonló a tendencia: a szeptember közepi 80 forintról 108 forintra emelkedett az átlagos fogyasztói ár. Vagyis egy hónap alatt 25-30%-os áremelkedés volt a tojás piacán, ami minden bizonnyal megjelenik majd az októberi inflációs adatban is.

Így ha most tippelni kellene, milyen termékekre bővíthetik ki az árstopot, akkor elsősorban a tojás, a tejtermékek, a kenyér és pékáruk, illetve a tészta kerülhet szóba.

Az is jó kérdés lesz persze, milyen szinten fagyasztja be az árakat a kormány, hiszen a legtöbb várakozás szerint lassan már a végéhez közeledhet az áremelkedés, vagy legalábbis csillapodhat.

Nem az árstopok kivezetése lesz az asztalon

Még egy nagyon fontos üzenete van a péntek reggeli miniszterelnöki interjúnak:

gyakorlatilag minimális az esélye, hogy a december végéig érvényes árstopokat ne hosszabbítsák meg.

Ha ugyanis a kibővítésen gondolkodnak, akkor az azzal ellentétes intézkedés vélhetően nem is kerül majd a kormány asztalára. Legalábbis az élelmiszerek esetében. Az üzemanyagok árstopjának fenntartása valamivel komplexebb téma, hiszen már figyelmeztettek arra, hogy a 480 forintos ár télen akár hiányt is okozhat a gázolaj esetében. Így ott akár rá is kényszerülhet a kormány a kivezetésre akaratán kívül. De az élelmiszerek árstopjának kiterjesztése és az egyre erősebb infláció elleni küzdelem jegyében valószínűleg az üzemanyagok 480 forintos ára is fennmarad, ha nem lesz ilyen jellegű nyomás (hiány).

Címlapkép: Getty Images

Ez is érdekelhet...