Hogy élveztem-e a gyilkosságokat? Zavarni nem zavart – Origo

Kegyetlen, hidegvérű gyilkos volt Ember Zoltán, a hurkos rém, aki egy csendes faluban, a Veszprém melletti Szentkirályszabadján ölt meg öt embert. Áldozatai többsége idős, védtelen ember volt. Kegyetlen módszerrel gyilkolt: áldozatai nyakára hurkot kötött, a kötél másik végét pedig a hason fekvő áldozat lábához csomózta. Az idős emberek hosszú, borzalmas szenvedés után haltak meg – lényegében saját magukat fojtották meg. Ember Zoltánt az ötödik gyilkosság után elfogta a rendőrség. Életfogytiglani börtönt kapott, de a Csillag börtönben felakasztotta magát 2015-ben.

Az első gyilkossági kísérlet

Szentkirályszabadján, ebben a csendes faluban született Ember Zoltán 1962-ben, és ott is nőtt fel meglehetősen szegény körülmények között. Apja sokat ivott, részegen verte Zoltánt és az anyját is. Amikor az apa meghalt, Zoltán édesanyja egy másik férfihez költözött – vitte a gyereket is. De itt sem volt nyugalma a családnak. Zoltán mostohaapja is rendszeresen verte őket. A fiú, miután elvégezte az általános iskolát, hentesnek tanult, de nem fejezte be az iskolát – kirúgták onnan. Kisebb bűncselekményeket követett el, amelyek miatt 25 éves korára már ötször ült börtönben. Tizenegy különböző ügy miatt folyt ellene büntetőeljárás. Azokban a hónapokban, amikor éppen szabad volt, alkalmi munkákat vállalt különböző építkezéseken.
Miután 1987-ben szabadult az utolsó börtönbüntetéséből, elköltözött otthonról, és egy orosz nővel, Ludmillával élt, nem sokkal később pedig egy Juli nevű nővel. Vele 1988-ban úgy összeveszett, hogy megpróbálta megölni. A nő hátába kést szúrt. Az asszony túlélte támadást, Zoltánt pedig újra börtönbe zárták.

Forrás: Shutterstock/ Georgios Tsichlis

Elkezdődik a gyilkosságsorozat

Ember Zoltán 1991-ben szabadult hároméves börtönbüntetéséből, amit barátnője megkéselése miatt kapott. Azon a napon, amikor kiengedték a börtönből, elhatározta, hogy bosszút áll mostohaapján, aki gyerekkorában verte. Bement a 85 éves férfi házába, és egy villáskulccsal agyonverte – csaknem kettéhasította a koponyáját -, majd kifosztotta a lakást. Harmincezer forintot vitt el.
Egy későbbi vallomásában elmondta, hogy a börtönévek után nem volt pénze, de a falu szüreti báljára feltétlenül el akart menni, így jól jött neki az idős férfi pénze, ezért lopta el a harmincezer forintot. Ebből a nyilatkozatból is látszik, mennyire hidegvérű volt. Az emberölés egy pillanatig sem rendítette meg. Mulatozni akart, ezért kellett a pénzA rendőrök nyomoztak, ki ölhette meg az idős férfit, de nem találták meg a tettest.
A második áldozat saját testvére volt.Ember Zoltán alkalmi munkákból élt, többször is követett el bűncselekményt, sokszor lopott, majd a pénzt eljátszotta a helyi kocsmában. Folyton pénzszűkében volt. 1998-ban együtt italoztak Ember Istvánnal, a bátyjával. Zoltán azt mondta, adják el a közös szentkirályszabadjai házukat. István nem akarta eladni az ingatlant. Vitázni kezdtek, amely elmérgesedett, és Zoltán puszta kézzel megfojtotta saját bátyját. Ezután a 49 éves István holttestének nyakára egy fojtókötést hurkolt, amit hozzákötözött egy talicskához, majd a falu szélére tolta, és egy gazos területen elásta.A tetemre hónapokkal később találtak rá, és végül egy névtelen sírba temették.

Néhány év múlva ismét nem volt pénze. Úgy gondolta, hogy a falubéli idős, egyedülálló emberek már sok pénzt összegyűjtöttek, amit otthon tartanak. Úgy döntött, ellopja a pénzt – amiről nem is tudta, hogy létezik-e -, és ha kell, gyilkol is. Egy filmből ellesett egy különösen kegyetlen gyilkolási módszert: a nyakra és a lábra hurkot köt, a szabadulni próbáló áldozat pedig saját magát megfojtja. Ezt otthon sokszor gyakorolta is a gyilkosságok előtt.

Forrás: Shutterstock/ Pixel-Shot

2002. július 7-én betört egy 87 éves asszony házába. Az asszony otthon volt, de aludt. A zajra riadt fel. A gyilkos nem gondolkodott sokáig, először fejbe verte az asszonyt, aztán kezeit hátra kötözte, a nyakára egy hóhérhurkot kötött, hasra fektette, a kötél másik végét pedig a bokájára kötözte. Az idős asszony hosszú, szörnyű szenvedés után megfulladt. A gyilkosság hamar kiderült, de a rendőrség ekkor sem találta meg a tettest.

Egy év múlva egy idős férfi házának tetejét megbontotta, betört, és ugyanígy végzett a 83 éves férfival Szentkirályszabadján, mint korábbi áldozatával. A rendőrség már tudta, hogy sorozatgyilkos öl a faluban, de a nyomozás ismét sikertelen volt. A gyilkos nem hagyott nyomot, és tanúkat sem találtak.
A faluban ekkorra már mindenki félt. Az emberek bezárkóztak, a legtöbben riasztót és vészhívót szereltettek a házukba.Ember pedig egyre magabiztosabb lett: úgy gondolta, akárhány embert öl meg, a rendőrség soha nem jön rá, ki gyilkolt.
Ismét egy év telt el, amikor 2004 márciusában egy 82 éves asszonyt ölt meg a hurkos módszerrel. A házból 160 ezer forintot és ékszereket vitt el. Teljesen biztos volt a dolgában – valószínűleg ezért hibázott. A gyilkosság helyszínén a rendőrök DNS-mintákat találtak.

SzentkirályszabadjaForrás: Wikipedia

Mindig részegen ölt

A veszprémi rendőrök lényegében Szentkirályszabadjára költöztek az utolsó gyilkosság után. A faluban ötven embertől vettek DNS-mintát – köztük Ember Zoltántól is. Amint kiderült, hogy a minta azonos a gyilkosság helyszínén talált DNS-sel, Embert letartóztatták.
A kihallgatásán mind az öt gyilkosságot beismerte. A pszichiátriai vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy beszámítható állapotban követte el azokat. Azt is elmondta a gyilkos, hogy minden alkalommal részegen ölt.
Teljesen megszakadt a kapcsolatom a testvéreimmel is. Valahogy így alakult, sosem volt egymásra időnk. Azóta sem tudok róluk semmit, kivéve Pistiről, őt én öltem meg” – mondta egyik vallomásában Ember Zoltán.
A Blikk így tudósított 2004-ben az eseményekről:
Öt áldozatáról tett vallomást a veszprémi rendőröknek a szentkirályszabadjai sorozatgyilkos, Ember Zoltán (42). A férfi, aki négy idős emberrel végzett, azt is bevallotta, hogy egy telekvita okán három évvel ezelőtt bátyját, Istvánt is megölte. A falu megdöbbenéssel, de egyben megkönnyebbüléssel vette tudomásul a hírt: vége a rettegésnek.”
A lap megszólaltatta a gyilkos egyik rokonát is, aki ezt mondta:
Zoltán nem könnyen kezelhető ember, mégsem tudom elhinni, hogy ő lenne az. Nekem mindenről őszintén beszélt mindig, még olyasmiről is, ami miatt esetleg bajba juthatott volna, de ezekre a dolgokra, szörnyűségekre, soha nem utalt. Mi több, én magam is rettegtem a sorozatgyilkostól, szekercével az ágyam mellett tértem nyugovóra. Félt az egész falu! Most erre a hírre nem tudok mit mondani, holnap meglátogatom Zoltánt, s utána talán okosabb leszek.”

Nem volt idejük könyörögni az életükért

Ember Zoltánt az első fokon eljáró veszprémi Megyei Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.
Az Index így írt erről 2006-ban:
Tényleges életfogytiglanra ítélte a szentkirályszabadjai sorozatgyilkost a Győri Ítélőtábla jogerősen kedden. Az elsőfokú döntést helybenhagyó ítélet szerint a vádlott bűnös, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében. A Győri Ítélőtábla ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta, miként azt a Veszprém Megyei Bíróság is tette elsőfokú ítéletében.”
A Blikk újságírója interjút készített a börtönben a gyilkossal, és megkérdezte, hogy miért ölt. Ember ezt válaszolta, anyja élettársát azért gyilkolta meg, mert verte az édesanyját.
Gyűlöltem érte, hiszen anyám volt az egyetlen ember a földön, akit valaha is szerettem.”
A többi gyilkosságról így beszélt:
Tudtam, hogy az öregek otthon tartják a lóvét. Nekem szükségem volt a pénzre, hát elvettem tőlük. Mire a lakásban összepakoltam, már végük volt.”2007-ben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla is jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. Ember Zoltán a szegedi Csillag börtönbe került. A per alatt Ember semmiféle megtörtséget vagy megbánást nem mutatott, a hozzá intézett kérdésekre titokzatosan mosolyogva és cinikusan, olykor pimasz módon válaszolt.
A börtönben újabb gyilkosságokon tűnődött, az őt felkereső újságíróknak pedig megerősítette, hogy áldozatai irányában semmiféle szánalmat nem érez.
A Blikk újságírójának így fogalmazott:
Nem érdekel. Felvágtam az ereimet, egyszer nikotint ittam. Mindkétszer megmentettek. Kár, jobb lenne nekem, ha az egésznek vége lenne. Nem hiszem, hogy a halál után létezik folytatás, megeszik az embert a kukacok, aztán jól van. Nem bánom, hogy gyilkoltam. Nem sajnálom őket… Nem volt idejük könyörögni az életükért. Hogy élveztem-e az ölést? Nem, de nem is zavart a dolog.”

Büntetése alatt kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, egyszer az ereit vágta fel, később pedig mérget ivott. Ember Zoltán végül 2015. április 24-én a cellájában egy lepedőre akasztotta fel magát. A börtönben még sikerült újraéleszteni, de a kórházban meghalt.

Forrás:
Blikk – 2004.03.19. https://web.archive.org/web/20150923191921/http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20040319/ot_aldozatarol_tett_vallomast_a_rem/
Index: 2006.01.10. https://index.hu/bulvar/szentkir0110/
Blikk 2015.04.24. https://www.blikk.hu/aktualis/felakasztotta-magat-a-szentkiralyszabadjai-rem/6xqq6zh
Origo https://www.origo.hu/itthon/20180509-ember-zoltan-kulonos-kegyetlenseggel-olt-meg-ot-embert-koztuk-a-batyjat-is.html

Ez is érdekelhet...