Gulyás Gergely elmondta, mikor lehet csökkenteni a lakossági gáz- és áramárakat – Portfolio

130 milliárd forint már érkezett is, ez az uniós hétéves költségvetés előlege, a Magyarországot összesen megillető pénzek 1,5 százaléka – mondta az atv.hu-nak adott év végi interjúban Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény módosításáról részletekbe menően megállapodott a kormány a Bizottsággal, a törvénymódosításokat az Országgyűlés márciusban elfogadja. Ez az egyetlen olyan – az uniós szóhasználat szerint – “szupermérföldkő”, ami a helyreállítási és a kohéziós uniós forrásoknál is a további kifizetések feltétele.

A miniszter szerint amennyiben hiánytalanul megérkeznek Brüsszelből a források, akkor lehet január elsejéig visszamenőleg emelni 21%-kal a pedagógusok bérét. Jelenleg ezt a költségvetés nem tudja kigazdálkodni, mivel „jövőre több mint 2600 milliárd forintot kell fordítsunk a rezsicsökkentés fenntartására, az energiaszámlák kifizetésére az állami szektorban” és ilyen energiafelár mellett máshol van a költségvetés teljesítőképességének a határa.

Jelenleg nem látom okát annak, hogy módosítsunk a gyermekvédelmi törvényen

– mondta Gulyás a további uniós elvárásokkal kapcsolatban.

A magyar kormány vétóival kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy  az uniós jog azért sem ismeri a vétó fogalmát, mert abból indul ki, hogy ott ahol a döntéshozatal egyhangúságot igényel, csak valamennyi állam egyetértésével születhet döntés, ezért ennek hiányában nincs mit megvétózni.  Szerinte nincs olyan kérdés, melyben a kormány ne kísérelne meg pozitív, kompromisszumos javaslatot tenni.

Az Oroszország elleni kilenc szankciós csomag január végén lejár, ezek meghosszabbításáról is kérdezték a minisztert, aki szerint

ha megkapjuk mindazokat a mentességeket, amit eddig is megkaptunk, amelyek a magyar érdeknek megfelelnek, akkor az európai egység fenntartása az érdekünk.

A rezsicsökkentés folytatásával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, hogy

ha radikálisan csökkenne a gáz vagy az áram ára az európai tőzsdén, akkor a lakossági piaci árat – tehát a rezsicsökkentett érték fölötti árat – lehetne csökkenteni, és nem az átlagfogyasztás alapján meghatározott határon kellene módosítani.

Az év végi rendeleti költségvetés, illetve a 3,5%-ról 3,9%-ra emelt hiánycél is szóba került az interjúban. Ezzel kapcsolatban a miniszter elmondta: 3,5 százalékos hiánnyal tervezték a jövő évi költségvetést, de a rezsicsökkentés fenntartása érdekében kénytelenek voltunk 3,9 százalékra emelni a hiánycélt.

A Portfolio által kiszúrt 250 milliárd forintos minisztériumi kiadáscsökkentésről Gulyás azt mondta, hogy azt a tárcák néhány program átütemezésével képesek kigazdálkodni.

Nagy kérdés, hogy az év végi hajrá után jövőre is elfogadja-e a parlament már nyáron a 2024-es büdzsét. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy még nyitott kérdés, ő személy szerint több érvet lát amellett, hogy fogadják el korán a büdzsét. Szerinte több előnye van, ha a kormány gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzései a közvélemény számára mielőbb megismerhetők.

A riporter kérdezte Matolcsy György kritikájáról is a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Kiemelte, hogy a jegybank elnökének nem az ő bizalmát kell élveznie, és miután a jegybank független, ezért a jegybankelnöki tisztsége még csak a miniszterelnök bizalmától sem függ onnantól kezdve, hogy a kinevezése megtörtént.

Ez csak rajta múlik, ezért nagyon magas tétek tennék rá

– mondta Gulyás arra a kérdésre, szerinte kitölti-e Matolcsy a mandátumát a jegybank élén.

Már a koronavírus-járványból való kilábalás a kereslet élénkülésével komoly inflációval járt és ehhez társultak még a háború és a szankciók hatásai: a brutális energiaárak, illetve a forint árfolyamának gyengülése is – mondta napjaink talán legégetőbb problémájáról Gulyás. Szerinte, ha a felelősöket keressük, akkor először meg kellene találni a felelőst, aki miatt kirobbant a koronavírus, másodszor pedig megnevezhetjük az oroszokat, akik megtámadták Ukrajnát, harmadszor a brüsszeli szankciókat követelő tagállamokat.

A jegybank elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az ársapkák 2-4 százalékponttal növelik az inflációt, nem pedig mérséklik azt, Gulyás szerint „ez az a pont, ahol kedélyes egyet nem értés van a kormány és a jegybank között”.

A gyógyszergyártók karácsony előtt bejelentett különadója kapcsán a miniszter azt mondta, hogy szerinte a Richter elkötelezettsége Magyarország iránt kellően erős ahhoz, hogy egy fájdalmas és általuk sérelmezett adó egy-két éves átmeneti léte nem fogja az ő magyarországi tevékenységüket alapvetően megváltoztatni. 

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy jelenleg nincs tervben Orbán Viktor és Volodmir Zelenszkij ukrán elnök találkozója, ahogy Vlagyimir Putyinnal sem készítenek elő találkozót.

Az év végén nagy port kavart az egészségügyi törvény tervezett módosítása is, mely alapján a magánorvosokat is havi 20 óra munkára kötelezték volna a közegészségügyben. Végül ez kikerült a rendeletből, Gulyás Gergely szerint a rendelet társadalmi egyeztetése során számtalan jogos kritika és kétség merült fel ezzel kapcsolatban. Ezért a kormány ennek az elhagyásáról döntött azzal, hogy a kérdésre a lehetséges alternatív javaslatokat is megvizsgálva a januári kormányülésen térnek majd vissza.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez is érdekelhet...