Ez a három nap a halottaké – 24.hu

Salamon töke a visegrádi várból világított, mindenszentekkor halottak miséznek a templomban, halottak napján pedig a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezünk meg.

Október utolsó és november első két napja jeles hármas a kalendáriumban, idén ráadásul az első két nap a négynapos hétvége végére esik. Halloween, mindenszentek és halottak napja, tökfaragás, gyertyák, temetőlátogatás jár ilyenkor egymás nyomában, és eredetét tekintve valamennyi a halottakhoz kapcsolódik.

Halloween és Salamon töke

A halloween a mai Írország és Skócia területén élő ókori keltáktól származik, akik október 31-én búcsúztatták a nyarat, és úgy hitték, ezen az éjjelen a szellemek, főleg a gonosz szellemek visszatérnek az alvilágból az élők közé. Védekezésképp jelmezbe bújva zavarták össze a köztük bolyongó holtakat, a konyhában eloltották a tüzet, nehogy az otthon melege vonzza őket. A kelta papok pedig a szent tölgyfa alatt új tüzet gyújtottak, annak parazsát vitték haza a tűzhelybe, ez már nem vonzotta, hanem elűzte az ártó árnyakat.

A hagyomány később római ünnepekkel és a keresztény mindenszentekkel összemosódva utóbbi előestéjévé vált: az „All Hallows Eve”, azaz „mindenszentek előestéje” kifejezés rövidített alakja.

És hogy jön ide Salamon töke? Magyarországon a halloweennek nincsenek gyökerei, a tömegkultúrával érkezett az Egyesült Államokból, a 2000-es évektől egyre népszerűbb. Egyik ikonikus eszköze, a töklámpás azonban hazánkban is ismert volt, első felbukkanása a hagyomány szerint a XII. századból származik. Salamon I. András király fiaként foglalta el a trónt 1064-ben, de tíz évvel később unokatestvérei, a későbbi I. Géza és Szent László lemondatta. Salamon nem nyugodott bele, a testvérviszálynak végül az vetett véget, hogy László elfogatta és a visegrádi vár egy tornyába záratta. Állítólag

börtöne ajtaját befalazták, az ablakokat pedig töklámpásokkal világították meg, hogy az őrök éjjel is figyelhessék a rab mozgását.

Más verzió szerint Salamon jelezte így híveinek, hogy még életben van – a dunai hajósok pedig minden bizonnyal hálásak voltak, hogy Salamon tökei jelzőfényként világítottak a koromsötét éjszakákon.

STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP

Mindenszentek: éjjel a halottak miséznek

Az egyház tanítása szerint az élő és holt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállnak. Három csoportot alkotnak: a küzdő egyház a földön élő lelkek közössége; a szenvedő egyházba a már elhunyt, de még a tisztítótűzben szenvedő lelkeké, míg a diadalmas egyház a már a mennyekbe jutott, üdvözült híveké. Utóbbiakat nevezzük mindenszenteknek.

Az ünnepet IV. Gergely pápa tette egyetemessé 884-ben, és a XX. században lett halottak napja vigíliája, vagyis előestéje. November 1-jén tehát nem azokat a szenteket ünnepeljük, akiknek esetleg nem jutott volna hely a naptárban, és nem is az összes katolikus szent egy nagy, közös ünnepe, hanem azoké,

akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba.

Egyházi ünnepről van szó, ami ma Magyarországon hivatalosan munkaszüneti nap. Idén keddre esik, ezért az előző, hétfői napot október 15-én – úgynevezett áthelyezett munkanapként – már „ledolgoztuk”, hogy egymás után négy szabadnapot élvezhessünk.

Máig élő szokás mindenszentekkor is ellátogatni a temetőbe, megtisztítani a sírokat, friss virágot elhelyezni és gyertyát gyújtani. Elődeink úgy tartották, ezen a napon a halottak hazalátogatnak, ezért sok helyen kenyeret, sót hagytak nekik az asztalon. Míg a család a temetőben volt, otthon is égve hagytak egy gyertyát, hogy a hazatérő lélek körül tudjon nézni: „míg a harang szól, a halottak otthon vannak”. Éjszaka azonban kerülni kell a templomokat, mert azokban ilyenkor állítólag halottak miséznek: ha valaki meglátja őket, a néphit szerint hamarosan ő is meghal.

Halottak napja: a szenvedő egyház

November 2., halottak napja a szenvedő egyház ünnepe, vagyis a földön küzdő egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte a X. század végén, hogy miután mindszentekkor megemlékezünk a mennyország szentjeiről, másnap emlékezzünk az összes megholtról. A XI. századra már széles körben elterjedt, hivatalossá a XIV. században vált.

Egyházi ünnepből pedig fokozatosan vált a halottakról való megemlékezés felekezettől független napjává.

E nap fókuszában is a temetőlátogatás, a sírok feldíszítése, gyertyagyújtás áll, a hagyomány szerint pedig tilos a munka, nehogy megzavarjuk a halottak nyugalmát.

Ez is érdekelhet...